Ahogy kezdődött....
Az nyilvánvaló, hogy hosszú évszázadoknak, évezredeknek, de inkább évmillióknak kellett eltelni máig, mert a kutya sem volt mindig olyan, mint manapság. Sem külsejét, sem az emberhez való ragaszkodását illetően. Sokáig nem volt tisztázott, hogy a farkastól vagy a sakáltól, esetleg valami más állattól származik-e! Legközelebbinek ezek közül mégis a farkast gondolták, hiszen a legtöbb közös tulajdonságot ezekben az állatokban fedezték fel. A kutyákra jellemző majd 90 tulajdonság közül 70 megtalálható a farkasoknál is.
Egy híres paleontológus a kutyafélék családjának kialakulását valahol az eocén és a miocén kor átmeneti korszakára teszi. Ez alapján az első őse a kutyának a Földön körülbelül negyven millió évvel ezelőtt jelent meg.Nézzük meg, hogyan nézett ki akkor, s hogyan változott a külseje az idők folyamán! Szerepel majd néhány idegen név is köztük, ami nem sokat mond majd, de a lényeg a formai változásban lesz, amit mindannyian érteni fogtok. Szóval, visszautazva negyven millió évet, akkoriban kialakult egy kis termetű, húsevő ragadozó, hegyes orral, foltos bundával, hosszúkás testtel és hosszú farokkal. Ő élete nagy részét fákon töltötte, ezért hosszú karmokra volt szüksége, amit vissza is tudott húzni. Ez az állat a Myacis nevet kapta, és inkább a macskák ősének tekinthetnénk. Aztán az oligocén korban kettévált a Myacis, s kialakult belőle a Dapheus és a Cynodictus. Az előbbi kis méretű, hosszú farkú állat, belőle alakulnak majd ki 10 millió év alatt a medvék ősei. Az utóbbi, a Cynodictus viszi tovább a kutyák kialakulását. Farka már rövidebb, durvább a szőrzete. És ahogy telik az idő, természetesen ő is tovább fejlődik, s újabb két ágra lesz bontható. Az Atemnocyonra és a Cynodesmusra. Az Atemnocyon ugyanis az afrikai és az indiai vadkutyák őse, az utóbbi pedig a mai rókáké és farkasoké. Így már egyre közelebb vagyunk a célhoz!Minket inkább a róka és a farkas érdekel, így ha még egy közbeeső formát megemlítünk, ami a Tamactus nevet kapta, már el is jutunk a kutyák, rókák és farkasok közvetlen elődjéhez. Viszonylag kicsi testét durva szőr borította, hajlékony test, kicsi farok és felálló fül jellemezte. ddig rendben is volnánk, eljutottunk a farkasokig, rókákig, de még továbbra is kérdés, hogy hogyan szelídítettük magunkhoz az akkor még vad állatokat!A sok évszázados együttélés meghozta gyümölcsét. Ahogy fejlődött az emberiség, úgy került egyre közelebb hozzánk a farkas. Az akkor még vadászó életmódot folytató ember rájött, hogy a farkas kitűnő szaglása és remek hallása előnyös lehet számára a vad felkutatásában. Tehát céljává vált, hogy a farkas a közelébe kerüljön. A farkas pedig rájött, hogy az ember közelében élelemhez juthat. Tehát kölcsönös érdekekről volt szó. A bátrabb szukák már az ember közelében készítették vackukat, ahová fialhattak. A kicsi farkaskölyköket születésüktől pedig sokkal könnyebb volt az embernek magához szelídíteni. Aztán már nem maradt más hátra, mint a különböző fajták kitenyésztése, kialakítása. Egyszóval a farkas az ember mellé szegődött, s úgy fejlődött vele együtt, hogy minél jobban megértse őt.
S arra, hogy mindez mennyire sikeresen végződött, mi lenne nagyobb bizonyíték annál, hogy ma már több száz eltérő kutyafajta közü válogathatunk. A közös érdekek pedig átalakultak mind az emberben, mind a kutyában igazi ragaszkodássá!
Bevezetés
Az ember és a kutya barátsága már több mint tízezer éve tart. Az idők során ez a kapcsolat a különböző fajok között létező egyik legszorosabb kapcsolattá tökéletesedett. Kutyákat a világ minden pontján tartanak más és más okból. Valaki csak egy hű társat keres bennük, másoknak nagy szolgálatot tesznek azzal, hogy őrzik a házat, vagy terelik az állatokat. Sok országban pedig a vakok, a siketek és a fogyatékos emberek életét teszik teljessé.
A kutyatartás nagy felelősséget ró a gazdára, egyedül tőle függ, hogy kutyájára milyen sors vár. Ezért a kutyatartásról nem szabad elhamarkodni a döntést. A kutyák társaságkedvelők, kiegyensúlyozott étrendre, sok mozgásra és rendszeres orvosi ellenőrzésre van szükségük ahhoz, hogy egészségesek és barátságosak maradjanak. Nagyságuktól, színüktől és fajtájuktól függetlenül mindannyian hűséges, odaadó és szerető barátaik embertársaiknak, akikkel eggyütt élnek ezen a Földön.
A lakóhely
Ha a kutya a szabadban tölti napjai nagy részét, gondoskodnunk kell arról, hogy a nagy meleg vagy éppen a nagy hideg elől egy elég nagy, jól elszigetelt és védelmet nyújtó kutyaházba húzodhasson. A kutya még inkább otthon érzi majd magát, ha a házába egy, már a lakásban nem használt szőnyeget terítünk. Néha elkerülhetetlen, hogy kutyánkat megkössük. Ilyenkor a legkíméletesebb megoldás, ha egy hosszú rudat feszítünk ki a kerítés és a kutyaház közé, amely mentén kedvére szaladgálhat. Láncot vagy kötelet soha ne használjunk, mert ebbe a kutya belegabalyodhat, megsérülhet. Azt azonban soha ne felejtsük el, hogy kutyánkat nem szabad állandóan megkötve tartanunk - egy erős, biztonságos kerítés ugyanúgy megvédi a kutyát az elkóborlástól, mint a lánc.
Az étrend
A kutya csak akkor maradhat egészséges és tarthatja meg jó formáját, ha fehérjében és rostanyagokban gazdag táplálékot adunk neki. Az üzletekben kapható kutyatápok összetétele biztosítja az optimális, kiegyensúlyozott étrendet. Az emberi koszt maradéka nem elegendő a kutya testsúlyának megtartásához és az izmok fejlődéséhez. A hegyes csontok pedig még veszélyesek is lehetnek, mivel megakadhatnak a kutya torkán, vagy még komolyabb problémát is okozhatnak a nyelőcsőben. Ne feledkezzünk meg mindennap friss vizet adni a kutyának.
A mozgás
A szabadban végzett rendszeres mozgás biztosítja a kutya jó közérzetét. Nap mint nap egy ketrecben, lakásban vagy egy szűk udvarban ülni nagyon unalmas a kutyának, unalmában sokszor ugatásba fog, ami a gazdin kívül a szomszédokat is zavarja. Napi egy, lakásban tartottaknál három-négy kiadós séta és egy kis labdázás vagy játék felkelti és fenntartja a kutya figyelmét, aktivitását egész napra, a búskomorsága, rongálási kedve is megelőzhető.
A tisztaság
A piszkos, elhanyagolt környezet sok olyan élősködőnek (például: bélférgek, bolhák, tetvek, kullancsok) kedvez, amelyek rossz napokat okozhatnak a kutyának. Ha már észrevettük ezeket az élősködőket kutyánkon, leghelyesebb, ha állatorvoshoz fordulunk segítségért. A legjobb megoldás azonban a megelőzés, azaz, ha a kutya házát, szőnyegét és közvetlen környezetét rendszeresen takarítjuk, fertőtlenítjük. Ajánlatos félévente féregteleníteni az állatokat.
Az oltások
A kutyákat sok olyan betegség érheti, amelyek veszélyeztetik életét, és amelyek gyógyítása rendkívül hosszadalmas és költséges. Tehát jobb, ha ezeket a betegségeket megelőzzük, és kutyánkat beoltatjuk ellenük. Ez nem csupán a betegség megelőzését jelenti, hanem hosszú távon sokat spórolhatunk vele, és csökkenthetjük a fertőződés kockázatát is. A veszettség elleni kötelező oltást és a kombinált oltásokat évente meg kell ismételni.
A bunda tisztán tartása
Kutyánknak több szempontból is jó szolgálatot teszünk bundájának rendszeres tisztításával. Először is, szőrét megszabadítjuk a piszoktól, a gubancoktól, és közben azt is ellenőrizhetjük, hogy vannak-e a bundájában élősködők. Ha már kölyökkorban hozzászoktatjuk kutyánkat szőrének keféléséhez, sokkal egyszerűbben tudunk majd bánni vele, és könnyebben fog barátkozni is, ezenkívül ez egy kellemes, pár perces eggyüttlét a kutyánkkal. Használjunk kutyasampont, különböző bolhátlanító szereket és bolhaírtó nyakörvet.